Miért jelent problémát a vagyonadó a startupoknak?
-
Nem valós vagyonból nem lehet adót fizetni
A részesedést befektetői jogok terhelik, nem eladható, osztalékot nem hoz, és statisztikailag nagy az esélye, hogy soha nem realizálódik. Kis túlzással olyan ez, mintha egy lottószelvény után a főnyeremény összegére kellene adót fizetni, még a sorsolás előtt.
Javaslat: a startup-alapítói részesedések értéke ne számítson bele a magánvagyonba addig, amíg egy exit után valóban nem realizálódik.
-
Nem egyértelmű az értékszámítás
A tervezet a nem tőzsdei részesedést képlettel vagy független cégértékeléssel értékeli. Nem egyértelmű, hogy a képlet választható-e részvényesi megállapodás, eltérő jogú részesedés vagy külföldi anyavállalat esetén, pedig ezek a kockázati tőkéből növő startupok alapesetei.
Javaslat: az alapeseti képlet legyen alkalmazható külföldi anyavállalat és kockázatitőke-szerződések esetén is.
-
A befektető pénze nem az alapító pénze
A befektetési körök összege a cég saját tőkéjébe kerül, és a szellemi tulajdonra költött rész aktivált értékként a mérlegben marad. A képlet így a befektetők pénzét adóztatja az alapítónál: egy 40 millió dolláros seed kör után egy 60%-os alapító évi kb. 17 millió, egy 100 millió dolláros Series A után egy 55%-os alapító évi kb. 55 millió forint vagyonadót fizetne, többszörösét az éves fizetésének.
Javaslat: a befektetők likvidációs preferenciája vonódjon le a saját tőke értékéből.
-
Kiszámíthatatlan startup-cégértékelések
A befektetési kör ára a jövőbeli lehetőségeket árazza, nem a jelenlegi teljesítményt. A 2022-ben még 17,5 milliárd dollárra értékelt Miro-t idén 1,36 milliárd dollárért vásárolták meg. Ha a független értékelés során a kör ára lenne az adó alapja, egy 100 millió dolláros értékelésnél egy 60%-os alapító évi kb. 191 millió, egy 1 milliárd dolláros értékelésnél egy 55%-os alapító évi kb. 2,25 milliárd forint adót fizetne.
Javaslat: a finanszírozási körök árazása ne lehessen kötelezően mérvadó a független értékelésnél.
A számítások veszteséges céggel, más vagyon nélkül, 335 forintos dollárárfolyammal készültek.
Miért jelent problémát a vagyonadó a startupoknak?
-
Nem valós vagyonból nem lehet adót fizetni
A részesedést befektetői jogok terhelik, nem eladható, osztalékot nem hoz, és statisztikailag nagy az esélye, hogy soha nem realizálódik. Kis túlzással olyan ez, mintha egy lottószelvény után a főnyeremény összegére kellene adót fizetni, még a sorsolás előtt.
Javaslat: a startup-alapítói részesedések értéke ne számítson bele a magánvagyonba addig, amíg egy exit után valóban nem realizálódik.